Baktériumok és vírusok
Bár a mai bejegyzés tartalma nem kapcsolódik közvetlenül a környezetvédelemhez, mégis szükséges szót ejteni róla, mivel napjainkban a társadalomra az egyik legnagyobb hatást a világjárvány jelenti. A rosszul felhasznált fertőtlenítő termékek pedig szükségtelen szennyezéshez is vezethetnek. Ugyanakkor szinte naponta derül ki, hogy az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség egy baktérium és egy vírus között. Sőt! Gyakran azzal sem, hogy a kettő nem ugyanaz. Ebből fakadóan más dolog hatásos egy baktériummal és más egy vírussal szemben. Gyakran előfordul, hogy ami a baktériumfertőzéssel kapcsolatban hatásos ellenszer, azt a vírus észre sem veszi és fordítva. Például egy vírusfertőzés esetében teljesen felesleges antibiotikumokat szedni, ha azzal akarnánk meggyógyulni. Ugyanis az antibiotikumok a baktériumokra hatnak, a vírusokra nem. Amennyiben nem egy antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumfajtáról van szó. Abban az esetben, ha az orvos mégis antibiotikumot ír fel vírusfertőzés esetében azt is jó okkal teszi, hiszen gyakran előfordul egy vírusos betegség alkalmával, hogy az elfoglalt immunrendszerünket más is megtámadja, mondjuk egy baktérium. Ennek elkerülése végett írhat fel például az orvos antibiotikumot is. De! Nagyon fontos, hogy az esetleges kérdéseinket mindig az orvosnak tegyük fel! Ő tud rá kielégítő és biztonságos választ adni minden esetben.
Nézzük a különbségeket!

A baktérium egy egysejtű élőlény. Osztódással szaporodik. Képes önállóan, gazdaszervezet nélkül életben maradni, ha a környezeti feléltelek optimálisak a számára. Legyen az egy pocsolya, a talaj vagy rosszabb esetben egy élő szervezet. Sok olyan helyen megélnek, ahol más élőlények nem, képesek az ember számára rendkívül szélsőséges körülmények között is megélni. Nem beszélve a betokozódási képességükről. Amely egy védekezési forma a számukra előnytelen feltételekkel szemben. Betokozódva egy baktérium rendkívül hosszú időn keresztül is képes életben maradni, hogy a feltételek optimálisabbá válása esetén újra nekikezdjen aktív életszakaszának. A baktériumok egymással is versengenek, illetve más élőlényekkel is, mint például az egysejtű gombákkal. E versengés egyik természetes terméke az antibiotikum, amelyet az emberek nem olyan régen vettek kölcsön tőlük. Ebből kifolyólag már érthető, hogy az antibiotikum miért hatásos a baktériumfertőzés esetén. Bár illik megjegyeznünk, hogy a gombák ellen is remek fegyver.
Fontos tény továbbá, hogy nem minden baktérium okoz megbetegedést, sőt jó pár olyan fajuk ismert ami más, többsejtes élőlényekkel szimbiózisban él. Például az emberrel is. Leginkább az emésztőrendszerben találhatóak meg és a táplálék megemésztésben segítenek, természetesen némi ellentételezésért cserébe. Nélkülük az egészséges élet nem is lehetséges. Ezek a baktériumok csak igen szélsőséges esetben okozhatnak betegséget. Éppen ezért még az immunrendszer sem támadja őket. Szép számmal vannak olyan baktériumfajok is, amik sem betegséget nem okoznak, sem szimbiózisra nem törekednek másokkal.

A vírusok ellentétben a baktériumokkal nem is élőlények. Gazdatesten kívül nem képesek szaporodni, sem egyéb életszerű tevékenységet véghez vinni. Szaporodásuk annyiból áll, hogy a megtámadott sejtbe juttatják örökítőanyagukat. Az adott sejt onnantól kezdve csak a vírus részeit fogja gyártani egészen addig, míg végül fel nem emészti magát és az új vírusok ki nem szabadulnak. A vírus tulajdonképpen nem más mint egy RNS, esetleg DNS töredék. A vírus örökítőanyaga ez a töredék, amit körbevesz egy proteinköpeny és körbevehet egy lipidburok, amelyek az örökítőanyag védelmét hivatottak szolgálni. Proteinköpenye minden vírusnak van, de nem minden vírusnak van burka. Ezen a köpenyen vagy lipidburkon különböző formájú és összetételű fehérjék találhatóak, amik a gazdatestbe való bejutást teszik lehetővé. Pontosan ezek a felszíni fehérjék alapján dől el, hogy mely sejteket képesek megtámadni. Van olyan vírus, amelyik csupán egyetlen sejtet képes célba venni és olyan is, ami több különböző fajtájú sejtet. Ebből fakadóan adódik, hogy némely vírus csak egyfajta gazdatestet képes megtámadni és van olyan is, ami egyszerre többet.

Végezetül néhány szót érdemelnek a bakteriofágok is, amik a vírusok egy speciális csoportja. Minden egyes bakteriofág csupán egyetlen fajta baktériumot képes megtámadni semmi mást. Ugyanúgy működnek, mint a többi vírus, csupán alakjukban különböznek tőlük és a technikában, amellyel örökítőanyagukat a gazdasejtbe juttatják. Tulajdonképpen miniatűr fúrótornyoknak is nevezhetnénk őket. A baktériumok elleni legjobb védekezési forma a bakteriofág. Azonban előnye egyben a hátránya is. Hiszen minden baktériumhoz meg kellene találni a megfelelő bakteriofágot. Már amennyiben létezik egy mindegyik baktériumhoz. Ez annál is lehetetlenebb vállalkozás, mint egy tűt keresni a szénakazalban. Leginkább a méretbeli különbségek miatt, ugyanis amíg a baktériumok egy egyszerű fénymikroszkóp alatt tanulmányozhatóak. Addig a vírusok sokkal kisebb méretük miatt legfeljebb elektronmikroszkóp alatt figyelhetőek meg.