Amit tudni kell a környezetvédelemről!
Mielőtt belevágnánk a részletekbe, szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét néhány olyan dologra, amit fontosnak tartunk nem csak a mindennapi életben, hanem a környezetvédelem esetében is. Igaz, hogy e két dolog jóformán nem is különül el egymástól.
Ez az első bejegyzés kicsit hosszabb lesz annál, amiket a jövőben tervezünk írni, de rövidebb írásba nem fér bele annyi információ, amennyit elöljáróban szükségesnek tartunk megemlíteni.
Ezért a legelső blogbejegyzés témája még nem kifejezetten a környezetvédelem maga lesz, hanem inkább egyfajta bevezetés a valódi környezetvédelembe.
Valódi környezetvédelem címszó alatt pedig azt értjük, hogy hangzatos szavakkal, jól beállított képekkel és néhány közhely leírásával nem lehet valódi és előremutató eredményeket elérni. Ahhoz, hogy az élő természetben elérjünk valamit, ami hosszú távon fennmarad, fejlődik, végső soron a környezet hasznos, építő részévé válik és arra pozitív hatást is kifejt, ahhoz bizony energiabefektetés kell. Bele kell tennünk a saját részünket is. Személy szerint nem vagyunk hívei a ma divatos gyűjtéseknek. Mint például a Facebookon is jó párszor előforduló „Vegyél egy karkötőt és máris elültettél 10 db fát!” vagy a „Vegyél egy másmilyen karkötőt és máris megtisztítottál egy négyzetméternyi tengerfeneket!”, esetleg az „Adakozzál a leégett Ausztrál tájak rendbetételére!”
Maga az ötlet első pillantásra nagyon jónak tűnik, nemes ügynek, hasznosnak is és egyszerűnek. Úgy gondoljuk, hogy pont ezek azok az okok, amiért a gyanútlan, jóhiszemű emberek hajlamosak ellenőrzés és utánajárás nélkül mások zsebét kitömni pénzzel a nélkül, hogy valójában bármilyen pozitív előrelépés is történne ezekben a témákban. Nem állítjuk, hogy minden ilyen kezdeményezés megtévesztés és felesleges, de sajnos nagyon nagy részük igen. Az emberek jóhiszeműségét és tenni vágyását használhatják fel sokan a saját gazdagodásukra. A nélkül, hogy bármiféle haszna is származna belőle a környezetnek vagy a környezetért valóban küzdő szervezeteknek, illetve magányszemélyeknek.

Ezért kell megemlítenünk, hogy az előremutató dolgokkal mindig aktívan kell foglalkozni. Ha nincs befektetett munka, akkor nincs eredmény sem. Ebben az esetben nincs rövid és kényelmes út. Viszont van rengeteg szépsége, tanulsága és nem utolsó sorban az elégedettség érzése, hogy mi is kivettük a részünket az élő környezet védelmében, fenntartásában, hogy az utánunk következő generációk is legalább annyira élvezhessék az életet, mint mi. Egy rövid példával szeretnénk szemléltetni, hogy mire is gondolunk pontosan.
Gondoljunk a napjainkban sokszor hallható hírekre, miszerint ez vagy az a vállalat, szervezet, netán néhány magánszemély mennyi facsemetét ültetett el, mekkora részt erdősített be. Ez a dolog nagyon szép és előremutató lehet, abban az esetben, ha a történet itt nem áll meg. Ugyanis, már a faültetést megelőzően is rengeteg előkészítő munkának kellene megtörténnie, a faültetés után pedig rengeteg utógondozásnak. Maga a faültetés csupán egy hosszú folyamat egyetlen lépcsőfoka. Az első legalapvetőbb dolog, hogy mikorra időzítik az ültetéseket. Célszerű az ősz második felére vagy esetleg a tél végére, tavasz legelejére ütemezni, ugyanis ezekben az időszakokban általában hullik annyi csapadék, van olyan hőmérséklet, amikor a facsemeték nem száradnak ki és nem is fagynak meg könnyen. Amennyiben csapadékszegény év van, akkor ezekben az időszakokban a mesterséges vízutánpótlások is sokkal eredményesebbek, illetve gazdaságosabbak.
A második dolog, hogy milyen fajtájú fákat ültetnek, a legjobb, ha az adott területen őshonos fajokat választják. Ugyanakkor mindenképpen kerülendőek az invazív és tájidegen fajok. Fontos a beültetendő terület talajszerkezeti és domborzati viszonya is. Értjük ez alatt, hogy mondjuk egy homokos, sík, ártéri területre nem ültetünk bükkfát. Ahogyan egy meredek, árnyékos, északi fekvésű domb vagy hegyoldalra pedig nem ültetünk sem tölgyfát, sem borókát.
Harmadjára érdemes említést tenni az utógondozásról. Az első tíz évben fontos a mesterséges felügyelet is, főleg az olyan lassabban növő fajok esetében, mint a tölgyfák. Gondolunk itt a növényevő állatok, mint szarvasok, őzek és vaddisznók távol tartására, mert a fiatal erdőségekben bizony komoly károkat tudnak okozni. A tölgyeknél maradva, szintén fontos az első években a megfelelő vízutánpótlás, mert a fiatal fák hajlamosak a kiszáradásra száraz időszakokban. Ezekből is jól látszik, hogy a szépen hangzó, látványos dolgok bizony nem jelentenek automatikusan valódi megoldást.

Végül, a hosszúra nyúlt bejegyzés végén még egy fontos dologra szeretnénk ráirányítani az Olvasó figyelmét. Ez pedig részint következik a fentebb írtakból. Nagyon fontos a tudatos, több különböző forrásból való tájékozódás is. Könnyen eltévedhetünk a hírek világában, ha csak az érzelmeinket követjük és nem vetjük tudatos vizsgálat alá a minket ért ingereket/híreket. Előfordulhat, hogy a hírt közvetítő oldal vagy személy elfogult a témában, esetleg nem megfelelően képzett vagy tájékozott és ezért akaratán kívül is pontatlanul tájékoztat. Vagy éppen szándékosan csupán az igazság néhány részletét fejti ki, más részeit pedig elhallgatja. Bár, szeretnénk hinni, hogy ez utóbbi a legritkább eset. Semmit sem szabad úgy befogadnunk, ahogy kapjuk, főleg akkor nem, ha teljesen megegyezik azzal, amit szívesen látunk és hallunk. Igaz ez a mi írásainkra is. Biztatjuk az Olvasót, hogy gondolkodjon vagy akár kételkedjen. Ha valami felkeltette az érdeklődését, olvasson utána máshol is, tájékozódjon más helyekről is! Mert a világ nem csak fekete és fehér, nem csak egyik vagy másik. Ami az egyik nézőpontból 6, az a másikból 9. Ugyanakkor mindkettő igaz vagy egyik sem, hanem egy harmadik vagy negyedik vagy ötödik fedi le a valóságot.
A tanulás és önképzés során nagyon hasznos lehet az a szemlélet, hogy menjünk el a falig, nézzük meg, hogy valóban ott van-e az a fal? De, semmiképpen se rohanjunk neki fejjel!
